2010.10.10

 Szintén ködös indulás, napos délelőtt és egész napos jó hangulat.

Hajnali 5 órakor ébredek és érzem minden végtagomban a szúró izomlázat. Párom, Ágnes is panaszolja fájdalmait a lábában. Nagyon nincs mit csodálkozni rajta hiszen tegnap 16 hektárt jártunk be Ausztriában. Gyorsan két kávét becsapunk, kitöröljük szemünkből a csipát és újult erővel készülünk a mai napra.

Lentről már felhallani a srácok mormogó beszélgetését, így hát sietve felkapjuk bakancsunkat és lebicegünk a harmadikról.

Meglehetősen hideg, 2 C fokos reggelre ébredtünk.

Mint előző nap, most is nagy volt a hajnali köd a csapatunk indulásakor.

Vasárnap 6.30. Ma a fiatalabb csapat tagok is jönnek a M.óvári barátainkhoz. A csapatszállítókhoz becsatlakoztak Balázs szülei is, így kényelmesen utazunk a reggeli tejfölben. Érkezésünkkor szívélyes fogadtatásban részesülünk és mindenki kap a nevezésnél egy MISE-s kitűzőt, ami jól eső gesztus.

Az örömteli készülődést kissé megtöri a nemrég történt vörös iszap katasztrófa. Sajnos egy íjász társunk is részese volt ennek a szörnyűségnek. Odaveszett mindene, élete munkája és családja is megsérült. Neki szervezett az óvári csapat egy gyűjtő akciót, ami véleményem szerint a verseny végére sikeres akció volt.

A több mint 140 főt számláló íjász 10 órai eligazításánál még egymást is alig látjuk, így kétséges a céloknál elhelyezett lőkarók távolsága is. A gyors bejárás megerősíti a szervezőkben, hogy kedvező a felszálló köd intenzitása és nyugodtan indulhat az első lövés. Mi a harmadik célnál szembesülünk a nehézséggel, mivel úgy 50 méterre egy hatalmas mamuttal állunk szembe. Még távcsővel is homály a tetemes méretű cél de mit sem törődünk vele, annyira tetszik az ötletes 3D. Rá bízva magam az ösztöneimre és másodjára sikerül telibe lőni. Megtartva ösztöneimet, folytajuk a versenyt. Mire a következő állomásokhoz érünk már egyre jobbak a látási viszonyok. Már nem csak a sikeres találat utáni kurjantásokat halljuk, hanem feltünnek a pálya több pontján küzdő csapattársak is. A verseny közepe felé már kezdjük ledobálni magunkról a pulóvereket, úgy haladunk tovább s lőjük a találékonyságáról híres (MESÉs) célokat. A 6-8 fős csapatlétszámhoz képest nagyon gördülékenyen haladunk. A célok remek elhelyezése révén vessző keresés sem hátráltat minket. No meg a jó lövések. Vannak itt páncélos katonák, szekérkerék, denevérek, medve minden pózban, sütőtök, boros hordó, kengurú, flamingó, viziló, de még nyeregből hátrafelé lövős sárkány vadászat is.

A 32 célra leadott 64 lövést kb. 16 órára sikerül bevégezni, mire hulla fáradtan és korgó gyomorral érünk be a bázisra. Gyors számolás, esélylatolgatás a finom falatok közepette az íjásztársakkal, némi bonyodalom az egyik csapat beíró lapjaival, majd eredményhirdetés. A zászlókkal, pajzsokkal kidíszített háttér előtt egy asztal tele érmekkel, serlegekkel, borok, csokik, stb. Szép látvány. Akik adakoztak a verseny folyamán, kénytelenek maradni a végéig mivel egy íjat is kisorsolnak az önzetlen íjászok között. 

Dícséretre méltó II. helyen végzett Fazekas Viktor az ifik között, aki az érme mellé kap egy nagy tábla csokit is. (amit aztán közösen befaltunk)

                               IV. helyre lőtte be magát Sólyom Balázs, szintén ifik közt.

                               VI.-VII. helyen végzett Gergál Máté és Péter

Nőknél szinte már hagyományt teremtett I. helyezésével Budai Ágnes. Fölényes pontkülönbséggel nyert a 15 fős női csapatban. 

Férfiaknál tekintélyes 34 főt számláló kiváló íjászok indultak.

                               I. helyen szerény személyem Haraga Attila egy cigánykerékkel köszönöm meg a tapsot a többieknek, amivel meg is bukok. Kiszórtam a zsebből a szőllőcukrot, ezért rám fogják, hogy "doppingoltam". :-)

Nem kisebb érdem VII. helyen Pintér Zoltán teljesítménye, aki tegnap szintén végig lőtte a 40db osztrák célt.

Végül közösen gratulálunk még egyet mindannyiunk sikerének, aztán a fáradtságtól komótosan de örömmel teli szívvel indulunk haza.

Köszönjük ezt a szép napot a MISE csapatának.

H.Attila

eredmények: